Doll☆s - 7. fejezet

Sziasztok! 

Meghoztam a 7. részt. :) 

Egy kis meló~ 

~Chiru

☆☆☆

Dollhouse Candid Camera

~ Work time ~

A kora reggeli napsütés bolondosan ragyogta be a csendes nappalit, ahol Min Hee ücsörgött törökülésben. Pizsama felsője ujjait felhajtotta, lábait viszont takarta a bolondos anyag, ami sűrű mintával volt tele, haja két fonatba sodorva terült el vállain, szemeivel pedig érdeklődve vizslatta a kicsi kamerát, amit a stáb tagjaitól kapott. Fáradtan nyújtózott egyet, de a mosoly levakarhatatlan volt az arcáról. Már mikor meghallotta a víz lágy csobogását, ami a fürdőszobából szűrődött ki, azt sugallta, hogy valaki tisztálkodással kezdi a reggelt, elképzelte, milyen arcot vágna Sun Hee – mert ki más kelt volna fel előbb, mint ő? –, ha rányitna a kamerájával. Még akkor is kuncogott, amikor a leader talpig felöltözve lépett ki és köszöntötte őt. 

- Többiek? – kérdezte frissen. 

- Szerinted? – mosolygott Min Hee – Még ágyban. Fel sem kelnének, ha mi nem rugdosnánk ki őket onnan! 

- Az lehet! – forgatta meg a szemét a leader, majd bement a szobájába, hogy felkeltse két álomszuszék szobatársát. 

A szoba csendjében csak a két lány szuszogása hallatszott. A bontakozó nap hóbortos fénycsíkokat sugárzott a falakra a sötétítőfüggönyök találkozásának résénél. Sun Hee végignézett a két alvón, majd inkább Ri Rin ágyához lépett: 

- Eonni! – szólt és megrugdosta azt a halmot, amit a lány lábának sejtett a takaró alatt. – Nem kelsz? 

- Mi? – kérdezett vissza a lány, majd a szemfedőjét kicsit megemelte, hogy ki tudjon pislákolni mögüle. – Már reggel van? 

- Igen! – sóhajtott egy nagyot a leader. 

- Kelek már! – szólt a legidősebb, de semmi látszata nem volt annak, hogy valóban ki is mászik az ágyból. 

- Rendes voltam, és téged keltettelek először, de most szólok, hogy – gyorsan ránézett az órájára – még kb. harminc perc és beront a lakásban Kang Dae… ha nem leszel kész addigra, nagyon le fog szidni. 

- Oké… 

- Ha a piperkőc betámadja a fürdőszobát, esélyed sem lesz. 

- Oké… - bólintott újra Ri Rin, lassan felült az ágyon, feljebb tolta a szemfedőjét, majd kimászott az ágyból. 

Sun Hee elégedetten figyelte, ahogy a Doll☆s legidősebb tagja becsoszog a fürdőszobába, majd vidáman beleszagolt a levegőbe: a frissen főzött kávé kesernyés illata – ami tudta, Hae Woo munkáját dicsérte – úgy töltötte meg a szobákat, hogy még a halottakat is képes lett volna új életre kelteni, nemhogy egy aluszékony idolt. A leader úgy képzelte, hogy a barna lötty illatára So Young, mint valami mesehős, szinte kilebeg a szobából, de hiába várta a hatást, nem történt semmi. Sun Hee egyre türelmetlenebb kezdett lenni, amint meglátta, hogy Hae Woo és Ri Rin vidáman csatlakoznak Min Hee-hez és érdeklődve forgatják ők is a kamerát, elvesztette addigi nyugalmát is. 

- Tíz perced van! – ordított rá a leader a maknae-re, majd lerántotta róla a takarót. – Igyekezz! – azzal ott hagyta a lesokkolt lányt. 

A lányok vidáman szálltak be a sötét furgonba és csicseregve kötötték be a biztonsági öveiket, mikor mind elkészültek, az autó mozgásba lendült és Kand Dae is megszólalt: 

- Amint tudjátok, ma nem jön velünk egy egész csapat kamerákkal, hanem Min Hee fog néhány felvételt készíteni. Próbáljatok természetesen viselkedni. A show-ban, amit lehet, rejtett kamerás felvételként fognak feltüntetni. 

- Igen-igen! – ujjongott Min Hee – Meg is ragadom az alkalmat, hogy felvegyem az első bejelentkezésemet! – mondta és megnyomta a Start gombot – Sziasztok! – fordította maga felé a kamerát – Lányok, köszönjetek ti is! – mondta a csapat többi tagjának, s miután ők is integetve köszöntötték a leendő nézőket ismét magára irányította a felvételt – A mai nap az enyém! Kaptam egy kamerát, amivel dokumentálni fogom a Doll☆s életét. Tartsatok velem! – majd kikapcsolta a masinát. 

- Remélem, azért mi is láthatjuk a felvételeket, mielőtt adásba kerülnek. 

- Nem. A felvételeket mi fogjuk átnézni Chung Young-gal, mi fogjuk eldönteni, hogy mi megy le az adásba és mi marad ki. Szóval jobban teszitek, ha minden rezzenésetekre vigyáztok! – figyelmeztette őket Kang Dae. 

Az épület olyan volt, akár egy régi raktár valamelyik horrorfilmből. A lányok ijedten mérték fel a hangárszerű fehér fémszerkezetet, de nem sokáig ácsoroghattak, a két menedzser szinte azonnal beterelte őket a világos dobozba. Odabent – a hatalmas belmagasság és tér ellenére is – kellemes meleg csapta meg őket, a terület egyik fele paravánokkal lett leválasztva, Chung Young szinte azonnal arra irányította a kiscsibéit, mondván, ott találják az öltőzőt. 

Min Hee vidáman indult el, majd a kameráját kézben elindítva, vett egy pillantást az előkészített ruhákra és kiegészítőkre, miközben magyarázott: 

- Egy magazinfotózásra érkeztünk, aminek témája a tavasz, ezért fehér, tavaszi csipkeruhákat fogunk viselni és rengeteg virág lesz mindenütt. Már alig várom! Remélem, ti is!

A leválasztott öltöző megtelt hangokkal. A lányok mosolyogva figyelték a nekik kikészített ruhákat és a magazin koncepcióját. Sun Hee vidáman illegett a tükör előtt: pántnélküli ruhája szépen kihangsúlyozta hófehér vállait, szinte csiklandozta a hátát a ráterülő hajzuhatag, amit bolondosan összekócoltak és néhány fonott tinccsel gazdagították. A leadernek mégis a hatalmas halványrózsaszín babarózsa tetszett, amit a tincsei közé erősítettek. Egy asztalhoz ültették, amit gyönyörű virágokkal borítottak, majd a fotós különböző instrukciókkal látta el a lányt a tökéletes képek érdekében. 

So Young kissé bizonytalanul szemlélte a saját ruháját, a sztájliszthoz intézett kérdésén, miszerint nem fogja félúton elhagyni a csipke köntöst, a férfi csak mosolygott és elővette a kétoldali ragasztót: 

- Kedvesem, ha ettől tartasz, teszünk ide-oda egy-egy pöttyöt ebből a csodaszerből, és nem lesz gond. 

A maknae továbbra is bizonytalanul nézte a túl színes férfit, de ahogy belebújt a ruhájába látta, hogy hiába lógnak le a vállán a csipkeujjak, hiába tűnik olyan bőnek a viselet szabása, valamiért mégis fent marad rajta. 

Mosolyogva sétált ki a hatalmas fehér, megvilágított reflektor elé, majd kezébe vett a neki kikészített zöldes kálacsokorból egy szálat. A fotós kéréseit figyelembe véve pózolt, majd jókedvűen meghajolt, mikor a megbízó úgy döntött, hogy elég kép kézült róla. 

- Nagyon erotikus a kisugárzása… – suttogta a fotós szinte az orra alatt, a mellette álló Kang Dae alig hallotta, noha úgy gondolta a szavak neki szólnak. Csak bólintott, ő is észrevette már, hogy So Young egyszeriben megváltozik, ha férfiak közelében van. – Tényleg ő a legfiatalabb? – szólalt meg ismét a fotós. 

- Igen! – válaszolt Kang Dea. 

- Elég erős a csapat. A leader nagyon határozottnak tűnt, a maknae szexi, és láttam már a kamerás lányt is… ő pedig hihetetlenül vidám természet. – gondolkodott el a fotós. 

A fehér vászon előtt hamarosan megjelent Hae Woo, akinek sötétlilás haja egyenesen terült szét a vállait takaró csipkés ruhán. Kicsit feszéjezte, hiszen a csipkecsoda nem csak rövid volt, de teljesen a testéhez simult, szinte fuldoklott a nyakrész kivágásától, de nagy levegőt vett, és ujjaival a lila rózsacsokor felé nyúlt. Örömmel nyugtázta, hogy a pózai kevesebb arcjátékot igényeltek, mint az elődeié, így mindent beleadott, hogy végre végezzen a fényképekkel és levehesse magáról a fehér borzadályt, amit önszántából biztos sosem aggatott volna magára. Egészen kétségbeesett, amikor Chung Young közölte vele az öltözőben, hogy dobja csak le a kezébe vett kényelmes nadrágot, mert még hátra vannak a közös képek is. 

- Ne már! – hisztizett Hae Woo és levágta magát az egyik sminkszékbe. 

- Egyél inkább! – tartott elé a mellett ülő Min Hee egy doboz instant rament, s közben elégedetten szürcsölte a saját tésztáját. 

- Nem te vagy a következő? – kérdezte értetlenül Hae Woo. 

- De bizony! – válaszolt Min Hee elégedetten – Viszont nekem és Ri Rin eonni-nak egy kicsit más a koncepciónk… szóval még rendezkednek kicsit, addig szünetünk van. 

Min Hee vidáman lépett ki a paravánok mögül, egészen elkerekedtek a szemei, amint meglátta a földön leterített kissé sárgás pázsitszőnyeget, de mosolya levakarhatatlan volt. Jól érezte magát a lágy ruhájában, aminek v kivágását kicsit túlzásnak tartotta, de nagyon tetszett neki, ahogy a szoknya csipkés alja csiklandozta a combjait. Kicsit megigazgatta a hajában lévő apró margarétákból font koszorút, megborzolta két színű haját, így máris úgy érezte, hogy készen áll a fotózásra. 

Nem lepődött meg, mikor a fotós arra utasította, hogy feküdjön le a pázsitra, vidáman kiterült rajta és élvezettel vágott neki a pózolásnak. 

Ri Rin türelmesen várta, hogy sorra kerüljön, de miután Min Hee végzett, újabb szünetet rendeltek el. Ámulva nézte, ahogy a műfüves kockákat betelítik narancssárga virágokkal, lassan kezébe vette a narancsos begónia csokrot és a reflektorok kereszttüzébe sétált. A ruhája szoknya részét lágyan keretezte be a sok-sok apró szirom, ahogy leült a pázsitra, még utoljára megigazgatta a csipkés, átlátszó ujjrészt és próbált eleget tenni a fotós utasításainak. 

A Doll☆s legidősebb tagja egészen megkönnyebbült, mikor meghallotta a végszót, és vidáman nyújtotta ki a lábait. A területet még több virággal öntötték tele, a lányok vihogva nézték, amint néhány gereblyével kezdik széthúzni a szirmokat. 

Sun Hee-nek olyan érzése volt, mintha virágágyba feküdt volna, mikor végre a csoportképekre került a sor. Az öt lány boldogan terült el a szirmok tömegén, és próbáltak legjobb tudásuk szerint pózolni. 

- El sem hiszem, hogy végre vége! – mondta Hae Woo már a leválasztott öltőzőben. – A saját ruhám a legjobb! – simogatta végig a lábait, amit immár kényelmes nadrágba bújtatott. 

- Nekem tetszett a csipkeruha. – mondta félvállról Min Hee és megigazgatta a karfán saját fehér ruháját. 

- Nos kiscsibéim! – jött be nagy hévvel Chung Young – A nap további részében szabadok vagytok! 

A lányok ujjongva fogadták a hírt, és elkezdték szövögetni a terveiket, hogy mivel töltik azt a néhány óra szabadidőt…