Hatalmi játszmák 2. [1/3]
Hatalmi játszmák II. I. Furcsa bizsergés futott végig a testemen. A végtagjaimat kellemetlenül csipkedte a tejsav elsöprő ereje, így szinte vánszorogva csúsztam el a fürdőszobáig. A hűvös kő jóleső borzongással ajándékozott meg, s a látvány halk sóhajt csikart ki belőlem. Még mindig furcsán hatottak a vöröst felváltó sötét szálak, amik behálózták Ji Min arcát. Kusza tincsek sokasága zavarta a fogmosás mozzanataiban, de csak bele-beletúrt szabad kezével a fürtökbe, amik ugyanúgy vissza-visszahullottak, mintha csak az idegeit akarnák próbára tenni. A bőre lágy tejeskávé színe hol világosabbá, hol sötétebbé vált, az izmai játéka alatt, ami egészen megszínezte a felkarját. A háta görnyedt vonalán jól látható vörös nyomok árulkodtak a tegnap esti kis összejövetelünk szenvedélybe torkollásáról. A fel-felvillanó képek átfűszerezték a tudatom, de mielőtt az érzés elhatalmasodhatott volna rajtam – erősen késztetve, hogy megérintsem Ji Min-t –, az a kegyetlen csipkedés végigszáguldo