★꿈나라★

I miss you  A fényár, ami a kórteremből áradt, egészen elvakította a belépő Sunhee-t. A bőrét megcsapta egy hűvösebb légáramlat a nyitott ablaknak köszönhetően, ami apró rücsköket rajzolt a karjára. Soyoung értetlen pillantása egyáltalán nem lepte meg, nem úgy a három táska, ami az ágyon a lány mellett pihent.  - Te jó ég! Hogy tudtál ennyi cuccot felhalmozni néhány hét alatt? – bámult a csomagokra a leader.  - Hát – Soyoung hangja kissé hallgatagon csengett – a többiek mindig hoztak valamit, ha bejöttek… és ez lett a vége.  - Pedig direkt mondtam nekik, hogy ne halmozzanak el hülyeségekkel. – csóválta meg a fejét Sunhee, majd a fiatalabb mellett elhelyezett mankóra bámult – Tudsz vele közlekedni vagy kérjek egy tolószéket?  - Persze, hogy tudok! – csendült határozottan Soyoung hangja.  - Lehet, a cuccodnak kéne szereznem egy hordágyat vagy valamit. – gondolkozott el Sunhee látványosan, azzal közelebb lépett a felpakolt holmihoz és belelesett az egyik táskába – Lá

Like a cat  A lakásban nyugtalanító, feszültséget árasztó csend honolt. A szanaszét dobált holmikat napok óta senki sem pakolta a helyükre, a szavak megfagytak a levegőben, a frusztrált légkör beette magát a falak közé. Sunhee a bőrén érzékelte a kellemetlen szurkálást, így könnyűszerrel vette a kezébe a TV távirányítóját, s automatikusan kapcsolta be a készüléket, hogy a nyüzsgés végérvényesen elmossa a csendet. Szétterülve hasalt a kanapéra, s azt a néhány tárgyat, ami kegyetlenül vájta magát a bőrébe, kihalászta a teste alól. Unottan pötyögtette a telefonját: a vezető hírek egyáltalán nem érdekelték; a leveleit meg sem nyitotta; a reklámok figyelemfelkeltőnek szánt színei bántották a szemét, aztán szembetalálta magát egy cikkel: „A Doll☆s tagját, Soyoung-ot baleset érte”.  - Baleset, mi? – suttogott maga elé Sunhee. A szemei előtt megelevenedett a jelenet: Jongin sötét tekintete perzselte a bőrét, az érintése fájdalmas szenvedélyt gyújtott a vérébe, a csókja játszi kön