Doll☆s - 2. fejezet
Sziasztok!
A lányok kevésbé jól neveltek, no meg belekontárkodik nekünk picit az Infinite...
Egyelőre úgy tűnik, marad a szerda-szombati frissítés, remélem, így kicsit gyorsabban haladunk majd~ Addig is ismerkedés folyt. köv.
~Chiru
☆☆☆
Backstage
A vörös szőnyeg elnyelte a topánkák halk kopogását és a léptek egyenletes zaját. Hosszú nyúlványán úgy szaladtak végig a hírességek, mintha szépen díszített hajók lennének a balzsamos vizű folyó sodrásában. Néhányan megálltak egy-egy kép végett, aztán tovább is úsztak az áradatban. Csak öt lány töltött különösen sok időt az épület előterében az érkezésük után. Szívesen integettek és próbálták túlkiabálni a fényképezőgépek hangos kattogásainak ropogó tüzét, mígnem egyikük lelépve a vörös ösvényként haladó szőnyegről egyenesen a kordon mellé állva próbált válaszolni a rajongók által bekiabált kérdésekre és kedvesen mosolyogva fogadta a felé nyújtott kezeket, amiket finoman megfogott néhány másodpercre. Egy riporter meglepve nézte a jelenetet, nem is állta meg szó nélkül:
- Miért? – kérdezett vissza a hatalmas szemekkel a kérdezett, majd hosszú kék haját megigazítva válaszolt. – A rajongóinknak köszönhetően lehetünk itt. Természetes, hogy a kedvességüket megpróbáljuk viszonozni valahogy.
Min Hee hirtelen visszaszaladt a neki kijelölt vörös ösvényre, otthagyva a kikerekedett szemekkel utána meredő riportert és a tovább sikítozó fanok áradatát…
Csak nevettek, amikor meghívták őket a díjátadó ünnepségre. Hihetetlenkedve meredtek Kang Dae-re, aki csak legyintve nézte a lányokat, ahogy próbálták elképzelni, milyen is lehet egy ilyen banzáj, tele ismert emberekkel, híres énekesekkel, bandákkal, akikkel már találkoztak és, akiket még csak felvételről láthattak. De minden képzeletüket felülmúlta az a nyüzsgés, ami a hatalmas épületben fogadta őket. Még akkor sem tértek magukhoz, amikor a szervezők segítői odavezették őket a nekik kijelölt öltözőnek nem nevezhető, paravánokkal elrekesztett kis helyiséghez. Apró rejtett zugok voltak ezek, szépen feliratozva, kinek hol a helye. A régebbi bandák rutinszerűen foglalták el a helyüket, míg a Doll☆s tagjai kissé esetlenül ücsörögtek a backstage falai között.
A nyüzsgés lenyűgözte Sun Hee-t. Az énekesek és bandák kavalkádja szinte szédítő volt. Persze az újoncokra nem fordítottak nagy figyelmet. A legtöbben rövidebb klipeket próbáltak készíteni, hogy később megoszthassák a rajongóikkal. A hangzavar ijesztően töményen áradt a lányok felé. Sun Hee nem volt biztos benne, hogy át lehet hatolni ilyen mértékű nyüzsgésen, őt lepte meg leginkább, mikor egy csapásra minden a helyére került, átható csend ölelte körül a színpadot, őket pedig beültették a fehérbe bújtatott székekbe és elkezdődött maga a show…
Ri Rin bágyadtan, egy kordonra támaszkodva figyelte a körülötte nyüzsgőket. Fogalma sem volt már róla, hogy kinek mutatták be őket és kinek nem, egy kicsit még boldog is volt, hogy a kötelező pofavizitet a leadernek kell végigszenvedni, aki szinte minden együttesről tudott néhány plusz infót a közölteken kívül, és pontosan tudta, hogy kivel, mikor találkozott, még ha csak pár másodpercre is. Min Hee, aki próbálta – igaz csak hátulról – támogatni a vezetőjüket, lágyan oldalba bökte a csapattársát:
- Nem kéne idefigyelned? – kérdezte.
- Épp gyönyörködöm. – válaszolt Ri Rin le sem véve a szemét egy bizonyos pontról.
- Nofene. – ámult el Min Hee és próbálta felvenni a másik testtartását és követni a tekintetét. – Oh.
- Ugye? – kérdezett vissza Ri Rin mosolyogva.
- Szerintem nem ugyanazt nézzük. – tette hozzá a fiatalabb.
- De azért megnyugtató, hogy Sunggyu pont olyan hatással van rád, mint rám L. – mosolygott Ri Rin.
Az Infinite tagjai alig néhány méterre bohóckodtak a lányoktól, ők pedig áhítattal figyelték minden mozdulatukat.
- Mit bámultok? – érkezett meg a beszélgetők közé Hae Woo, majd ábrándozva hozzátette: - Mit meg nem adnék egy szál cigiért…
Ri Rin kikerekedett szemekkel nézett a lila hajkoronában pompázó csapattársa felé, majd rosszalló tekintettel szólalt meg:
- Szerencséd, hogy ezt most Chung Young nem hallotta!
- Szarom le azt az arrogáns faszt! – morgott Hae Woo.
Amikor Kang Dae közölte a lányokkal, hogy a fejesek szívesen vennék, ha lenne még egy menedzser, aki a Doll☆s körüli dolgokban segédkezik, ők csak értetlenül álltak a döntés előtt. Hiszen nem voltak olyan ismertek, hogy egy menedzser ne tudná a dolgaikat intézni. Viszont pontosan tudták, hogy ha a felsőbb vezetés úgy dönt, akkor nekik nem sok beleszólásuk lehet. Így került a képbe Chung Young.
A lányok megkönnyebbülten figyelték a fiatal férfit, aki inkább tűnt idolnak, mint menedzsernek: nagyon trendi volt a frizurája, az öltözéke és kedvesen üdvözölte a kiscsibéket, ahogy Ő hívta a lányokat. Egyikük sem sejtette akkor még, hogy mennyire megtévesztő a külseje, bár nagyon hamar kiderült, hogy a lenyűgöző külső miféle embert takart.
- Az elvonási tünetek már nagyon erősen jelentkeznek Hae Woo szervezetében. Azt hiszem, keresek vele egy eldugottabb helyet és megcigiztetem. – vigyorgott Min Hee.
- Nah tudod kivel… - kezdett bele Hae Woo, de Min Hee csak nevetve belekarolt és elindultak biztonságos helyet találni az épületben.
Ri Rin csak mosolyogva nézte a két fiatalabb tagot.
- Minden rendben? – kérdezte Kang Dae, Ri Rin pedig kicsit megugrott az ijedségtől.
- Aggódtál értem? – kérdezte cinkos vigyorral az arcán.
- Bevallom, miattad kicsit aggódtam, elvégre nem vagy olyan közvetlen, mint a többiek, viszont ezt – mutatott a nem messze álló So Young-ra mutatva – sosem hittem volna.
- Igen, So Young viselkedése egészen megváltozik, ha pasik között van. – bólogatott a lány megértően. – Engem is nagyon meglepett, amikor először láttam…
- Sun Hee pedig zseniálisan brillírozik a többi csapat között. – nézett Kang Dae elismeréssel az említett felé.
- Sun Hee már akkor idol volt, amikor még a Doll☆s gondolata sem ötlött fel benne. – vágta rá Ri Rin, Kang Dae pedig pontosan tudta, mire gondol a lány.
Akkoriban minden olyan egyszerűnek tűnt…
Sun Hee csak bámulta azokat a deszkákat, akik próbálták elnyeri a zsűri figyelmét nulla tánctudással és sipító énekhanggal. Ismerte a koncepciót, tudta, hogy milyen együttest próbálnak létrehozni a gyakornokok seregéből, meg azokból a szerencsésekből, akik külsősként bejutottak a meghallgatásra, mégis azonnal jelentkezett és feltöltötte a bemutatkozó videóját. Talán Ő döbbent meg leginkább, hogy tizenhét évesen, gyakornoki tapasztalat nélkül mégis beválogatták a meghallgatásra. Sun Hee pedig vállat vont és úgy döntött, elmegy, megnézni. Mit veszíthet? Maximum vissza kell utasítania egy ajánlatot. A gondolatra mosolyognia kellett… igaz még fiatal volt, de tökéletesen tisztában volt azzal, hogy nem illik bele a habos-babos koncepcióba, amit az együttesre akartak erőltetni.
Sun Hee pontosan tudta, hogy mit akar! És azt is pontosan tudta, hogyan érje el a céljait. Először is, úgy gondolta, szüksége van egy szövetségesre, egy olyan emberre, aki már az idol világhoz tartozik, esetleg, aki képes befolyásolni azt a zárt univerzumot. Ezért is indult a meghallgatáson, találkozni akart azzal az emberrel, aki elindíthatja az idollá válás útján.
- Nem gondoltam, hogy itt lesz a rapper lány is! – nézett egyenesen egy huszonéves férfi Sun Hee szemébe.
A lány csak meghajolt és várt. Biztos volt benne, hogy el fogják mondani, mégis mit várnak tőle. A tánctudásán volt még mit csiszolni, de a sok vonagló leányzó mellett nem érezte magát olyan esetlennek. A hangját mindig dicsérték, igaz jobban szeretett rappelni, de azért akkor sem esett kétségbe, ha énekelnie kellett. Amikor pedig meglátta a továbbjutók névsorát, és realizálta a tényt, hogy nincs rajta, csak legyintett. Nagyot nyújtózott és leült az egyik lépcsőre.
- Nem tűnsz túl lehangoltnak, rapper lány… - mosolygott a benti fickó.
- Maga pedig nem tűnik túl boldognak! – pimaszkodott Sun Hee.
- Persze, mert kaptam egy csapat cicababát, akik alig táncolnak és énekelni sem nagyon tudnak, de szépek.
- És? Magának mi dolga lesz velük?
- Én leszek a menedzserük.
- Ne izguljon! – vigyorgott Sun Hee és veregette hátba a közben mellé települő fickót – Nem lesznek meg sokáig!
- Szerintem sem. – bólintott a férfi. – Kang Dae vagyok.
Sun Hee úgy követte végig Kang Dae együttesének életét, mintha igazi rajongó lett volna. Figyelemmel kísérte a debütálásukat, a promóciós fellépéseiket, a nevetséges interjúikat és az előre látott bukásukat. Amikor hivatalosan is megosztotta a kiadó a szomorú hírt, miszerint a banda feloszlik, Sun Hee összeszedte magát és felkereste régen látott menedzser barátját.
- Nocsak! A rapper lány! – csodálkozott Kang Dae.
- Hallottam a lesújtó híreket… - mosolygott a lány.
- Jöttél kárörvendeni? – vigyorgott a férfi is.
- Nem igazán! – mondta a lány félvállról. – Inkább rá akartam venni, hogy legyen az én csapatom menedzsere.
- Nocsak! Már megvan a csapatod is? – kérdezte a férfi.
- Alakul. Adjon még néhány évet és addigra tökéletes lesz!
- Kíváncsian várom!
Kang Dae azóta a nap óta tudta, hogy Sun Hee-ben minden megvan, ami az idollá váláshoz kell, és mikor elérkezett az idő, hogy tündökölhessen, minden tudását és báját bevetette, hogy sikeres lehessen. Tetszett neki Sun Hee határozottsága, a benne lévő erő és azok a lehetőségek, amiket ez a lány nyújtott neki. Elvégre teljesen önállóan, gyerek fejjel megszervezett egy csapatot, aminél tökéletesebbet még az ezzel foglalkozók sem tudtak volna kialakítani.
Sun Hee pedig ragyogott. Hirtelen mindenki meg akarta ismerni őt, a bandát, a koncepciójukat, a zenéjüket…
- Ezért késleltetted a megjelenést, igaz? – szakította ki a férfit a mellette álló lány hangja. – Sokkal nagyobb volt az esélyünk most. Szinte csak olyan dalok szálltak versenybe, amik ebben az időszakban kerültek piacra.
- Szedd össze a többieket! – mondta Kang Dae mosolyogva. – Néhány nagykutya is meg akar ismerni titeket… jó lenne, ha az egész banda ott lenne. – Ri Rin bólintva indult el abba az irányba, amerre Min Hee és Hae Woo eltűnt néhány perccel ezelőtt. Kang Dae csak nézte a távolodó alakot és már biztosan tudta, hogy Sun Hee tényleg jól döntött…
Megjegyzések
Megjegyzés küldése